Hogy Júliára talála, így köszöne... hopsz, ez Shakespeare inkább. Szóval Megérkeztem a Capuletek városába. Néhány órám volt csupán erre a szépséges városra, mégis sikerült ehhez képest sokat látnom.
A vasútállomásról hamar az óvárosban találja magát az ide érkező utazó. A főtér számos látványosságot kínál, ebből az amfiteátrumot (kolosszeumot) emelném ki, amit meg is látogattam. Nagyon szép épület, szinte egyben maradt ránk. Egy amerikai turista kérdezett mellettem egy másik látogatót, hogy mennyi idős ez az épület, s a kapott válaszra (1000 éves) majd’ elájult. Nem tudom hogy reagált volna, ha megsúgom neki, hogy kis történelemtudással is belátható, hogy egy római kori épület ma minimum 1500 éves... Hatalmas hőség volt, amit a forró kövek csak kellemetlenebbé tettek, így időnként lementem a hűvős kőfolyosókra. A színpadra keleti díszleteket tettek, jól tippeltem, este a Turandot c, operát mutatták be ott.
Elsétáltam a híres erkélyhez, ahol szerelmesek helyeztél el öntapadós céduláikat a falon, valamint fényképezkedtek Júlia szobrával. Így tettem én is, csak esetemben az ifjú hölgy kapott egy rovercserkész nyakkendőt. :) Következő állomásom a Torre dei Lamberti volt. Tetejéről szép kilátás nyílt az alatta elterülő piactérre, valamint az egész óvárosra, és az azt körülölelő Adige folyóra.
Időm elfogyott, így még némi óvárosi séta után visszatértem a vasútállomásra, mert Páduában vártak rám.
Praktikus infók:
- belépő az amfiteátrumba: €4,5 volt; a Torre dei Lambertibe ugyan ennyi (mindkettő diák/ifjúsági)
